Kertpersely

Mostanában nem voltunk betegek, így már nem bírtam tovább várni, hogy kiürüljenek a zsepisdobozok és kiürítettem őket egyszerre. Nem akartam tovább halogatni a persely elkészítését, hadd gyűljenek a forintok őszre. Anya is kért egyet, így mindjárt kettőt készítettem.

Kellékek: Üres papírzsebkendős doboz, üres cipősdoboz fedele, csomagolópapír, olló, szike, toll, vonalzó és ragasztó.

Először fejjel lefelé fordítottam a zsepisdobozokat és a cipősdoboz fedelén körberajzoltam a tetejüket. A körvonal köré rajzoltam négy kis fület is, hogy a doboz oldalához is ragadjon, ne csak a tetejéhez, illetve így szebb lesz az oldala is, amint rákerül a csomagolópapír. 

A formát kivágtam, majd a csomagolópapírra helyezve szintén körberajzoltam. A kapott formát kivágtam a csomagolópapírból, majd ráragasztottam a kartonpapírra. 

Ezután az élek mentén a kitolt szike alsó felével (nem a vágó hegyével) erősen megkarcoltam a kartont a vonalak mentén, így könnyebb és szebb lesz a hajtás a vonalak mentén. 

Berajzoltam a nyílás helyét, és egy vágódeszkára helyezve a szike és a vonalzó segítségével kivágtam a nyílást. 

A megkarcolt éleknél a doboz tetejét meghajtottam, és ráragasztottam a zsepisdoboz tetejére. 

Míg száradt, lemértem a doboz kerületét és magasságát, és egy centi ráhagyással kivágtam a duplán hajtott csomagolópapírból. A kapott csík nyitott éleit kevés ragasztóval összeragasztottam. Beragasztóztam a hajtott élnél a kész csíkot, majd a ráhagyott egy centis fülnél kezdve körbetekertem a dobozt. 

A végét leragasztottam, és ollóval megigazítottam. 

Nagyjából ennyi. A projektes dobozomban találtam egy kockás szalagot, ezzel díszítettem. 

Most itt áll az asztalomon és amint felébred Barni a szunyókálásból, beledobálom az apróimat. Ezentúl minden héten lehetőségeimtől függően 200-500 Ft-ot fogok beledobni, ősszel pedig jöhet a bevásárlás! Októberig kb 30 hét van hátra, így a kapott összeg 6000-15000 Ft közé fog esni valahova. Addig pedig tervezek, listázok!

Őszi növényültetés

Még ősszel fogant a blogírás ötlete, mikor hosszú keresgélés és mérlegelés után megrendeltem egy rakás növényt. Körülbelül két hetig nézegettem az egyik online kertészet kínálatát, listázgattam, jegyzeteltem, elképzeltem, kikerestem, mire összejött ez a lista. Ugyan nem lett elég arra, hogy a teljes beültetni váró felületet kitöltse, de újabb lépés a gyomok visszaszorítása és némi plusz gyönyörűség kertbecsempészése terén.

A tavalyelőtt őszi ültetés eredménye. Egy kivételével szépen megeredtek és növekednek.

 A beültetendő terület jobbára félárnyékos volt, itt-ott teljes árnyék van. A növények válogatása során ez volt a fő szempont, hogy a fényviszonyoknak megfeleljenek. Utána méret szerint szortíroztam. Volt hely néhány középmagas 1-1,5 méter magas cserjének, néhány alacsonyabbnak és néhány évelőnek. Nagy izgalommal bontogattam a dobozt, amikor megérkeztek. Többségük nagyon szép, erős növény volt, de sajnos volt egy-két csenevész palánta is, kétséges, hogy ezek túlélik-e.

A megrendelt növények:

• Bíborszínű lizinka - Lysimachia ciliata Firecracker
• Cserjés pimpó (Red ace) - Potentilla fruticosa Red ace
• Fekete vesszős som - Cornus alba Kesselringii
• Gólyaorr (fehér virágú) - Geranium sanguineum Album
• Hortenzia (kék) - Hydrangea macrophylla
• Illatos gólyaorr - Geranium macrorrhizum
• Japán birs - Chaenomeles japonica
• Kékgyökér - Ceratostigma plumbaginoides
• Kínai kékszakáll - Caryopteris incana 'Havenly Blue'
• Lágyszőrű palástfű - Alchemilla mollis
• Mocsári mályva (bordó) - Hybiscus moscheutos
• Nagy szívvirág (fehér) - Dicentra spectabilis Alba
• Orvosi medveszőlő - Arctostaphylos uva-ursi
• Piros vesszős som - Cornus alba Sibirica
• Sárga vesszős som - Cornus stolonifera Flaviramea
• Terülő hóbogyó - Symphoricarpos x chenaultii Hancock
• Varjúbogyó (Bernstein) - Empetrum nigrum Berstein

Összesen kb. 15 ezer forintot fizettem értük. Egyszerre ezt a pénzt kivenni a családi kasszából nem feltétlenül jó ötlet, ezért akkor elhatároztam, hogy készítek egy kertészperselyt, és minden héten beleteszek 200 forintot.  Ezt persze azóta sem sikerült realizálni, de most, hogy közzéteszem, ráveszem magam, hogy tényleg elkészítsem. Már ötletem is van: egy kiürült papírzsebkendős dobozt fogok felhasználni erre a célra. Tetejét leragasztom kartonpapírral és csak akkora rést hagyok rajta, hogy egy kétszázas épp beleférjen. Bevonom valami jópofa növényes csomagolópapírral és kész a persely! Ennek elkészítési lépései és a végeredmény lesz a következő blogbejegyzésem témája.

Anyukám és nagyobbik fiam készítik elő a talajt az új növények számára. 

Node visszatérve az őszi ültetésre: hasznos, ha az ember édesanyja kertész és nem kevés ismerettel rendelkezik a növények ápolása, igényei és tulajdonságai terén. Mellékesnek tűnik, hogy a latin neveiket is csípőből nyomja, de egy idő után magam is megtanulom, és azért válik hasznossá, mert a külföldi oldalakon mindenütt a latin nevek alapján szerepelnek a növények, és a kertészetek is pontosabban beazonosítják. Hiába keresnék egy angol kertészeti blogon az illatos gólyaorral kapcsolatos bejegyzést, nemigaz? De ha az ember beírja, hogy Geranium macrorrhizum, akkor már több sikerrel jár. Sok ötletet lehet találni a beültetéssel, ápolással kapcsolatban is. Azonkívül meg vagánykodni is lehet, ha az ember flegmán rámutat egy kis bokorra és azt mondja, milyen helyes potentilla fruticosa! Szerencsére az ősz jó hosszú és meleg volt, így a csenevészkéket leszámítva biztosan megeredtek a növények. Gondoskodtunk számukra persze a jó kezdőfeltételekről is: a területet előzőleg felástam, és megszórtam komposzttal.

Ennek a kis területnek a beültetését tűztem ki célul. Jól látszanak a fényviszonyok.

Elegendő komposzt híján az utcafrontról kikapált száraz fűcsomókat ástam be a földbe.

Az első érett komposzt a ládából

Sajnos nem volt túl sok, mert a komposztálóládánk tavaly lett csak beüzemelve. Viszont kiderült, hogy remekül működik és gyönyörű fekete komposzt termelődött az alján. Vettem még érett marhatrágyát és az ültetőgödörbe tettünk ebből is. Összekevertük földdel, majd belocsoltuk bőségesen, és ebbe az iszapos, földes, trágyás trutyiba került a növény töve. Benyomkodtuk kissé a tövénél, hogy nehogy kidőljön, majd felülről ismét jól belocsoltuk. A kutyáktól el kellett zárnom a területet egy házilag barkácsolt, ideiglenes kerítéssel, ami legalább arra jó lett, hogy alapból nem arra közlekednek. Ha nagyon akarnak, be tudnak menni, de remélem nem találnak semmi olyat arrafelé, amiért érdemes lenne betrappolni. Késő ősszel még beszórtam a tetejét kb 3-4 cm vastagon aprítékkal. Lehetett volna vastagabban is, de ennyi volt csak. Az enyhe ősz során már kiderült, hogy a gazak szépen át tudnak azért bújni rajta, így tavasszal újra kell majd szórni, mielőtt megerősödnének.

Jelenleg hó alatt van a teljes terület, néhány pálca mutatja csak, hogy merre vannak elültetve a tövek. A hó tulajdonképpen nagyon jó szigetelő számukra, sokkal jobb, hogy kb húsz centi hó alatt pihennek, mintha közvetlenül érné őket a mínusz húsz fok. Nagyon várom már a tavaszt, hogy lássam, hogy bírták a hideg telet, megindulnak-e és hogy fejlődnek!

Tavaszi inspiráció

Miközben odakint szakad a hó, alig várom a tavaszt. Igazán jellemző rám, hogy nem a mának élek, hanem a holnapnak, amin talán változtatni kéne, de ez mindig motivál és visz előre. Várni valamit, tervezni, agyalni, felkészülni, betenni a sublót fiókba, aztán majd ha szükség lesz rá, egyszer elővenni.
Megint elvesztem az interneten, annyi fantasztikus dolog van fent, hogy sosem fogok a végére érni, hogy mindet felfedezzem. Így most koncentrálok egy dologra, a kertre. Későn érő típus vagyok, el kellett telnie legalább harminc évnek, hogy rájöjjek, mik azok, amiket szeretek és mit csinálnék szívesen. És hogy mit csinálnék legszívesebben. Növényekkel szeretnék foglalkozni, bármilyen minőségben. Virágzókkal és füvekkel, évelőkkel és örökzöldekkel, kicsikkel és nagyokkal.
És hosszútávú motivációként álljon itt két kép, hogy hogyan látom magam tíz (öt? három?) év múlva: